Majka vagyok. Azt hiszed, ismersz? Csak mert hallottad valamelyik számomat, láttad néhány klipemet, nézted a tévéműsort, amit vezettem, szavaztál rám vagy ellenem a ValóVilág-ban? Hidd el: semmit sem tudsz rólam. Fogalmad sincs, mit éreztem, amikor 22 éves koromban egy este, meccsnézés közben meghalt mellettem az apám. Hogyan alakult át hirtelen az egész életem egy valóságshow-nak köszönhetően, miként lettem csóróból ünnepelt sztár. Az egyik pillanatban még ott álltam és aprót kunyeráltam az ózdi diszkók előtt, hogy bejuthassak, a másikban már Las Vegasban szórakoztam. A celeblányok először a tévéből mosolyogtak rám, aztán az ágyamból… Tudni akarod, hány milliót buktam el szerencsejátékokon, s hogy mennyit piáltam és drogoztam tinédzserként? Kíváncsi vagy, milyen botrányokba keveredtem, hányszor fizettem le rendőröket, akik jogsi nélkül kaptak el, és hogy mit éreztem, amikor a műtétem alatt áramot vezettek a szívembe, miközben ébren voltam? Hogy értem fel a csúcsra a zenében, és miért hagytam ott az összes kereskedelmi csatornát, ahol dolgoztam? Mit gondoltam, amikor a kezembe adták a legszebb dolgot, amit eddigi életemben alkottam? A fiamat...
Ha elolvasod ezt a könyvet, akkor tényleg mindent megtudsz rólam.
Tetszik, nem tetszik – ilyen vagyok.
Na, akkor csapjunk a lecsóba! Azzal kezdeném, hogy Majka soha nem volt a kedvencem, de soha nem is utáltam, inkább semlegesnek mondanám. Néztem olyan műsort, amit vezetett és hallottam néhány dalát is. A VV-t anno nagyjából néztem, szóval azóta "ismerem" Majkát. Nem követtem a ténykedéseit, nem igazán olvasok bulvárt és nem is nézek nagyon TV-t, úgyhogy nekem a könyv bizony tartogatott új infókat.
"Hogy rossz gyerek voltam-e? Naná! Hiába voltam kis, vékony takonypóc, be nem állt a pofám."
Az egész úgy kezdődött, hogy a férjem kérdezte nem e akarom elolvasni Majka könyvét? Csodálkoztam miért kérdezi, de hamar kibökte, mivel ő nem szeret olvasni, gondolta majd én megteszem és aztán elmondom neki mi volt benne. Na szép! Aztán meggondolva nem is rossz üzlet ez nekem, hiszen megkapom a könyvet minden zokszó nélkül. Mint az előbb is írtam ő nem szeret olvasni és könyvet venni sem, nem érti én miért vagyok ilyen olvasás mániás. Na itt ugye ezzel nem volt gond, a könyvet sikeresen el is olvastam és már át is adtam férjemnek az infókat, úgyhogy küldetés letudva.
"Én megbeszéltem a Jóistennel, hogy elfogadom őt, a magam módján szeretem, tisztában vagyok a törvényeivel, amit tudok, betartok, amit nem, azt gyarló emberként élem meg."
Picit szkeptikusan álltam neki az olvasásnak, Szepesi Niki könyvei után reménykedtem, hogy Majka nem adott ki a kezéből akármit. És nem is! Végig teljesen lekötött, bár néha csapongó volt, de nem volt igazán zavaró, mert annyira gyakran nem fordult elő. Mindjárt az elején együtt éreztem vele, hiszen én is elveszítettem édesapámat 18 éves koromban, ezek az emlékek most a felszínre törtek és teljes mértékben megértettem Majkát. Mindenkinek az életében törést okoz egy ilyen tragédia. Feldolgozni valamennyire fel lehet, de soha nem múló űr keletkezik ilyenkor az emberben. Ez jól kivehető volt Majka szavaiból is.
"2001. március 24. – pokoli dátum. Ekkor vesztettem el az apámat. Holott reggel még azt tervezgettem, hogyan utazok ki Kanadába dolgozni, s hagyom magam mögött az ózdi csóróságot és kilátástalanságot. Apa is kérdezgette, hogy elrendeztem-e mindent. Aztán amikor este egymás mellett ültünk a kanapén és néztünk valami focimeccset a tévében, egyik pillanatról a másikra meghalt."
"Szegény Szepesi Niki sírva zúzatná be a könyvét, ha én kiteregetném, mi mindent műveltem, ráadásul kikkel!"
Főleg a médiáról írt részek tetszettek, és külön öröm volt, hogy nem ment bele az erotikusabb részekbe nagyon, ezt igazán díjaztam! Pont annyi volt benne, ami nem volt zavaró. Ami engem egy kicsit mégis zavart az a káromkodás volt. Mondjuk azért, mert én egyáltalán nem beszélek így, és azt sem szeretem ha más káromkodik folyton. De Majka könyvébe még ez is belefért, hiszen ő már csak ilyen. Sok dologban egyet értek vele és szerintem igenis tett érte, hogy oda jusson, ahol most van. Mert tényleg csinál jó dalokat (bár én nem szeretem a rapet, de a Belehalok nekem is tetszett), műsorvezetőként is megállja a helyét, zsűritagként is jó volt a Sztárban sztár adásaiban.
„Kicsikét szűk a világ nekem…”
Éreztem, hogy ez egy nagyon erős nóta. Több mint három éven keresztül a fiókban lapult, és most jött el az ideje, hogy leporoljuk."
Hajnival és Mariánnal annyira szép családot alkotnak, örülök, hogy végül így révbe ért. Megnéztem a Facebook oldalát és bátran kijelenthetem, hogy Marián elvarázsolt. Az a gyerek olyan édes, itt olvadoztam képernyő előtt, egy igazi kis cukorfalat!
"Most már van egy csávó, aki az elkövetkezendő – jobbik vagy rosszabbik esetben, nem tudom –17 évig ott lesz veled. Van egy ember nálad otthon, aki 17 évig nem megy onnan el! Ez egy olyan dolog nekem, amit én soha nem tudtam feldolgozni. És úgy féltem ezt az embert, hogy nem tudok aludni! Alvás helyett olyan hülyeségekre gondolok, hogy mi van, ha a tengerben megtámadja egy cápa?! Hogy a picsába kerülne Marián egy tengerbe, ahol megtámadja egy cápa? Becsukod a szemed, s látod, hogy a gyerek leesik a tizedik emeletről! A földszinten lakunk. Végigveszed a lehetséges variációkat. Pedig tudom, hogy mindenki vigyáz rá, mégis megőrülök ettől a helyzettől."És hogy mi is volt pontosan a könyvben? Tényleg elég sok minden: gyerekkor, balhék, szerencsejáték, ValóVilág, médiatitkok, másfél milliós rádiós fizetés, Dopeman sztori, Belehalok, régi barátnők, szívműtét, hogy pár dolgot említsek. De olvassátok és döntsétek el tetszik vagy nem tetszik. Nekem tetszett!
Borító: 4/5
Történet: 4/5 nehéz egy olyan könyvet pontozni, ahol az események megtörténtek. itt én azt pontoztam, hogy mennyire szórakoztatott. Meglepődtem, de jó értelemben! Természetesen ezt a plecsnit tudom adni rá:
Már egy ideje szemezgetek a könyvvel, de msot már biztos, hogy elolvasom.
VálaszTörlésMost fejeztem be, tetszett. Szerintem akik szeretik Majkát olvassák el!
VálaszTörlés